Történeteim

Emlékeink kérés nélkül utat találnak. Hogyan, s mikor és miért járnak vissza nem tudhatjuk, nem tudhatom.

Soha nem kellett félnem a temetőtől, a temetőben. Kislány koromban, a nyári szünet idejében apai nagyanyámmal minden hétfőn, a temetőbe töltöttük el az időt. Nagyanyám a legnagyobb természetséggel vitt minket oda a húgommal.

"Régen"kicsit lassabban éltük, és más volt a ritmusunk. Nem küszködtünk párkapcsolati problémákkal (most kicsit eltolódtak ezek a dolgok, s szerintem nehezebb is), de régebben valahogy mindig úgy alakult, nem maradtunk pártába. S ennek következtében már sok estben 21 éves korunk előtt férjhez mentünk. (ez volt a jellemző). S ezzel együtt járt az...

Anyai stációim egyikét osztanám meg Veled. Arról az időszakról írnék, amikor az egyik gyermek kirepül a szülői házból. Ezt a dolgot érzelmileg elhúzódó időbeliségben éltem meg, élem meg.

HOLD TÁNC