Hó az arcomon

2017.12.03

Te: Szállingózik a hó, imádom.

Én: Erről egy emlék jut eszembe. Ha jól emlékszem 2013 telét írtuk.

Reggel volt, a munkába sétáltam éppen. Valamit beszippantottam a levegővel. Egy pillanat alatt, fordult velem a világ. Feltekintettem az égre, óriás hópelyhek ereszkedtek alá az égből. Hatalmas vatta pamacsként simogatták körbe az arcom. Bedugult a fülem, tudod úgy, mint amikor a víz alá merülsz. Nem halottam a város zaját, valami tiszta csönd érintett meg.

A hópelyhek, egy, kettő, három, sok. Mély levegőt vettem, a pillanat varázsa nem illant el. Akkor abban a pillanatban, mindent tökéletesnek láttam és éreztem, és magam is tökéletes voltam.

Tovább lépkedtem a havas utcában. Lelkemben a Szép volt.

Vagyok a mindenben és a minden van bennem.

Te: Vagyok a mindenben és a minden van bennem. Nagyon tetszik.

© 2016 Juhász Antal. Minden jog fenntartva.
Az oldalt a Webnode működteti
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el